Sokszor úgy gondoljuk, hogy egy hercegnő élete maga a gondtalanság: pompa, fényűzés, csodás ékszerek, szép ruhák; estélyek, bálok, társasági rendezvények kavalkádja. Színház- és operalátogatások, világkörüli utazások, külföldi iskolák egyvelege.
Odescalchi Eugénie regényes életrajza bizonyítja: nem minden arany, ami fénylik. Különösen, ha a történelem közbeszól. Akkor, ha egy nap arra ébred egy főnemes: nincs birtoka, eltűnt a személyzete; megváltozott a világ. Számtalan magyar arisztokrata család választotta inkább a menekülést. A hercegnő és férje, Lipthay báró nem. Nehéz időszakot éltek át együtt; szeretetben, békességben, Szécsény lakossága megbecsülésében.
A rendszerváltáshoz közeledve, 1987-ben jelent meg a hercegnő memoárja. Olyan korrajz, társadalomrajz, „történelemkönyv”, ami élményt nyújt, elgondolkodtat, szórakoztat, informál. Nem csak kiváló időtöltés: egy letűnt korszak évtizedeinek szinte filmszerű megjelenítése a boldog békeidőktől az 1980-as évekig.
Keresd a kötetet a FSzEK fiókjaiban:
http://saman.fszek.hu/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=31608&pos=1
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése