Az ismeretlen szerző által papírra vetett Margit-legenda Ráskai Lea 16. századi másolatában maradt fenn. A nemes lelkű, de önostorozó királykisasszony életét, körülményeit egy éven keresztül tanulmányozta Gárdonyi Géza. 1908-ban jelent meg a regény.
 |
| ill. Berki Viola |
Elgondolkodtató a cím: Isten rabjai.
Szinte sugallja, hogy mely falakon belül játszódik a történet és kik lehetnek a szereplői.
A kolostori életet lehet egy börtönhöz hasonlítani? És lakói valóban „rabok” a szó klasszikus értelmében? Miért választja valaki a klastrom zárt világát? Vagy esetleg ez nem is a maga választotta út, hanem mások döntöttek a sorsa felett? Az Isten iránti szereteten kívül lehetnek-e igaz érzelmei egy szerzetesnek? Egy apáca vezeklése valóban megmenthet egy országot?
Szerb Antal a „legjobb magyar történelmi regénynek" titulálta a könyvet, nyelvezetét pedig „mintaszerűnek" ítélte. A második honalapító királyunk idején játszódó cselekmény történetileg hiteles; a kolostori életet valós források, leírások alapján színesítette Gárdonyi.
Hogy az olvasó mely szereplővel képes azonosulni? A saját magát sanyargató, aszkéta életet élő, másokon segíteni akaró, csodatételekre képes Margittal, avagy a titkos szerelmét el nem küldött levelekben kinyilatkoztató Jancsival? Netán az uralkodóval, aki még saját fia ellen is kénytelen harcba bocsátkozni; lánya pedig inkább választja a kolostori életet, mintsem egy elrendezett házasság rabságát?
Mindenki döntse el maga!
Keresd a kötetet a FSzEK fiókjaiban:
A mű megtalálható elektronikus formában is:
Tudja valaki, hogy lehetne megszerezni az 1942-es filmadaptációt? A filmarchívum honlapján olvastam, hogy létezik, de letölteni nem lehet.
VálaszTörlés