A lengyel fiúnak, Wojteknek megadatik, hogy mindezt átélje egy fantasztikus vakáció során. Ausztráliába utazik, ahol számtalan kalandban van része, és egy szép szerelem is vár rá.
Ez a hatalmas, kontinensnyi ország a maga számos csodájával, sajátosságával mindig vonzott. Emlékszem, a könyv olvasása közben őszintén irigykedtem Wojtekre! Dingóval, koalákkal találkozik, a sivatagban kirándul. Csodálkozva tapasztalja az ausztrál oktatás különlegességét: a tanár akár több száz mérföldnyire is lehet tanítványától! Ez az iskolai forma egy európai számára, pláne az 1970-1980-as években, teljesen elképzelhetetlen volt. Gondolkoztál már azon, milyen lehet, amikor nem egy osztályteremben ülsz, nem személyesen szemtől szemben kell kiizzadnod a válaszokat a tanárod kérdéseire? Tízéves kislányként rögtön Ausztráliába kívánkoztam, hogy mindezt kipróbáljam.
De a számomra legizgalmasabb jelenete a könyvnek, amire mind a mai napig élénken emlékszem (pedig eltelt már jó néhány évtized!), egy sivatagi kiránduláshoz, egy kiszáradt tóhoz és néhány békához köthető. Hogy az ausztrál őslakosoknak mi a trükkje szomjúság ellen? Megtudod, ha elolvasod Tadeusz Zimecki könyvét!
Keresd a kötetet a FSzEK fiókjaiban:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése