A hírhedt és zsarnoki, művészi ambícióktól elhivatott (de sokkal kevésbé tehetséges, mint amennyire elhivatott) uralkodó, Néro császár idején játszódik a cselekmény. A történelmi szál egy része hiteles, de sok elem az írói fantázia szüleménye. A keresztények üldözését, bujdosásukat a katakombákban, Róma felgyújtását a történelemkönyvek lapjairól is ismerjük.
Hogy Sienkiewicz Nérója (a retardált, önhitt zsarnok) mennyire felel meg a valaha élt császárnak, nem tudhatom, de az 1951-es filmváltozat Peter Ustinov által megformált alakja számomra ugyanazt a képet vetítette vászonra, amit olvasás során képzeltem: a fokozatosan az őrületig jutó, ugyanakkor szánalomra méltó figurát. A „kenyeret és cirkuszt a népnek” elvet követő uralkodót, aki övéit kiszolgálva igyekszik népszerűségét fenntartani, bukását elkerülni. Fantasztikus alakítást nyújtott a színész.
Természetesen a túlfűtött érzelmektől sem mentes, minden akadályt, nehézséget legyőző szerelmi szál sem hiányozhat a történetből: a Rómában túszként élő királylány és a katonai tribunus az ármánykodás ellenére egymáséi lesznek. Egy másik pár szerelme viszont tragikus véget ér.
Kik ők és miért nem teljesedhet be a szerelmük? Ki és miért próbál Lygia és Marcus Vinicius útjába állni? Mindent nem árulhatok el: akkor miért is olvasnád el a könyvet!?
Keresd a kötetet a FSzEK fiókjaiban:
A mű megtalálható elektronikus formában is:
Ez a plakát az 1912-ben forgatott némafilmhez készült, amiben valódi oroszlánokkal dolgoztak. Ezen kívül még két ilyen változata is a mozikba került. Feldolgozásait szinte fel sem lehet sorolni. A '12-es adaptációval a nagy történelmi filmek korszaka kezdődött el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése