Erich Kästner: Szív a tükörben. Válogatott versek

Erich Kästner

Ha az ember felsorolja az alábbi könyvcímeket: A két Lotti, Emil és a detektívek, Május 35., az olvasók egyből rávágják, Erich Kästner. Az ifjúsági- és gyermekregények alkotják Kästner munkásságának ismertebb részét, azonban létezett egy ma már kevésbé emlegetett vonulata is, mely megismerhető többek között a Szív a tükörben című kötetből.

A másik lehetőség (Részlet)

„Ha a háborut megnyertük volna,

katona lenne, aki él.

A nép csak csorda, tank a norma!

Kint szögesdrót, bent drótkötél.

Ember parancs szerint születne.

Mert születni olcsón lehet.

S mivel pucér ágyucsövekre

nem bízhatunk győzelmeket.

Az értelemre bilincs forrna.

S elitélnék az esküdtek.

És háboruznánk libasorba!

Ha a háborut megnyertük volna -

Szerencse, hogy nem nyertük meg!”

(Erich Kästner: Szív a tükörben. Válogatott versek. Budapest, Magyar Helikon, 1959. 49. p.)

1933-ban a berlini Állami Opera melletti téren 24 német szerző műveit égették el ünnepélyes keretek között. A huszonnégyek egyike Erich Kästner volt, és az egyetlen közülük, aki személyesen megjelent, hogy végignézze könyvei pusztulását.

„Ott álltam az Egyetem előtt, beékelve az SA-uniformisos diákok, a nemzet virága közé, láttam, amint könyveink a lobogó lángok közé repültek, és hallgattam a kis, sunyi, hazug fráter émelyítő tirádáit. (Goebbels) Visszataszító volt.”

(Erich Kästner: Szív a tükörben. Válogatott versek. Budapest, Magyar Helikon, 1959. 5. p.)

A szerző nyilvánosan elégetett műveiből válogatott a Szív a tükörben című verseskötetben, mely elsősorban politikai, szociális és társadalomkritikai témájú költeményeket tartalmaz. Érdekessége, hogy egy magyar tárgyú vers is bekerült a válogatásba. A Ballada Steinherz úrról című költemény egy biztosítási csalás történetét dolgozza fel, mely nagy botrányt kavart a gazdasági világválság sújtotta Magyarországon.

Ballada Steinherz úrról (Részlet)

„A kecskeméti Steinherz úr a csőd szélén állt,

s magamagát önként gyors halálra szánta,

hogy nejének egy trükkel, mit bölcsen kifundált,

300 000 pengő készpénzt hagyjon hátra.

Mesteri terve, sajnos utóbb kiderült.

Ám kalapot le előtte, hogy a tervkivitel sikerült.”

(Erich Kästner: Szív a tükörben. Válogatott versek. Budapest, Magyar Helikon, 1959. 70. p.)

Erich Kästner a II. világháborút Németországban élte át, ez idő alatt, 12 évig, egyetlen könyve sem jelenhetett meg. Szerzői válogatása előszavában nem jóstehetségével indokolta, hogy látta a bekövetkező tragédiát, hanem szatirikus hajlamával.

A „Szatirikusok nem tudnak hallgatni, mert tanítómesterek. És a tanítómestereknek mesterségük a tanítás. Igen, a szívük legrejtettebb zugában a világ minden vadsága ellenére félénken ott virágzik a balga, ostoba remény, hogy az emberek egy kicsit, egy egész kicsit mégis megjavulhatnak, ha elég gyakran szidják, kérlelik, sértegetik és kinevetik őket.

A szatirikusok idealisták.”

(Erich Kästner: Szív a tükörben. Válogatott versek. Budapest, Magyar Helikon, 1959. 6-7. p.)

A kötet megtalálható az FszEK-ben!